GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A SZOLGÁLTATÁSOKRA, TERMÉKEKRE

1. kérdés

Iparvágányt akarunk létesíteni, mi a teendõnk ezzel kapcsolatban?

Válasz

Elsõ lépés: a társaságnak legyen meg az elképzelése, mit, mennyit akar szállíttatni vasúton, a beérkezõ anyaggal mit akar kezdeni, és ezt hol akarja megvalósítani.

Második lépés: egy szakértõ céghez fordulni, az elképzelés alapján egy elõzetes megvalósíthatósági tanulmányban tárja fel, meg lehet-e oldani, milyen feltételekkel lehet megoldani, mikorra, mennyiért. Ezek után a felmérések, hozzájárulások, tervdokumentációk elkészítései, vasúthatósági létesítési engedélyek megkérései, a megépítés, próbaüzem, használatbavételi engedély megkérése, üzemeltetési-fenntartási szerzõdések és az üzemeltetés következnek.

2. kérdés

15 éve nem használtuk az iparvágányunkat. Felmerült a vasúti szállítás igénye, ezért szeretnénk ismét használni az iparvágányunkat. Kérhetjük azonnal a vasúti szállítást, vagy van valamilyen teendõnk?

Válasz

Hosszabb ideje használaton kívüli iparvágányt ideiglenesen üzembe kell helyeztetni a megfelelõ felmérések, és az ezek alapján történõ javítások után. Ennek megtörténte után a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet KK/VF/NS/A/108/0/2003 számú Tájékoztató kiadványában foglaltakat figyelembe véve a megfelelõ dokumentációk elkészítésével a vasúti hatósághoz fordulni, megkérni a használatbavételi engedélyt. Ezeket a dokumentációkat csak a megfelelõ szakmai képzettséggel és mérnökkamarai engedéllyel, nyilvántartási számmal rendelkezõ tervezõk, szakértõk végezhetik el.

3. kérdés

Társaságunknak van iparvágánya. A termékgyártáshoz folyékony halmazállapotú tüzelõanyagokat vasúti tartálykocsikban akarunk behozni. Milyen technológiai berendezést javasolnak, és mit kell tennünk ennek a létesítése érdekében?

Válasz

A technológiai megoldás függ attól, milyen folyékony anyagról van szó. Tételezzük fel, pakura a szállított anyag. Meg kell tervezni a lefejtendõ anyagot elszállító csõvezeték rendszert, a pakura dermedése miatt a fûtõrendszert, a szivattyúházat. A vasúti hatóság eddig a vonalig érdekelt az engedélyeztetésben, a tartályok és a többi rendszer más hatósághoz tartozik, ezeknek az engedélyeit csak bekéri. Vagy az egyes tartálykocsikhoz kell tervezni kezelõállványokat, vagy egy kezelõhidat kell megvalósítani, amelyekrõl lehet kezelni a dómfedeleket, és felsõ lefejtés esetén a lefejtést. Rátolás elleni védelmet kell megvalósítani. Ezek mind a megfelelõ szaktervezõket igényli.

4. kérdés

Az iparvágányunkra érkezõ vasúti kocsikat a fuvarozást végzõ vasúttársaság az átadó vágányon átadja, azonban a kocsik kiürítéséhez szükséges a kocsik mozgatása. Ezt a mozgatást nem tudják vállalni. Mit javasolnak a vasúti kocsik mozgatásának a megoldására?

Válasz

Több lehetõség van. A legkézenfekvõbb, ha saját vasúti önjáró gépet vesznek, valamilyen kisebb teljesítményû mozdonyt. Még mindig önjáró jármûnél maradva, több úgynevezett kétéltû jármû van a piacon, amelyek közúton és vasúton is tudnak közlekedni, egyrészt elvégzik a vasúti kocsimozgatásokat, és adapterekkel felszerelve más feladatokat is meg tudnak oldani a közúton. Ezenkívül léteznek úgynevezett vagonvonszoló berendezések, különféle hajtási rendszerrel, elektromos, hidraulikus, és a kettõ kombinációjával. Ezek leginkább egy helyhezkötött technológiai berendezéshez való rászállítást és elszállítást oldják meg, drótkötéllel húzzák a vasúti kocsik kerekeihez szoruló különféle megoldású kocsikat. Irányíthatók kényszerkapcsolattal, távoli rendszervezérléssel, rádióhullámokkal való vezérléssel, stb

5. kérdés

Társaságunk iparvágányán eddig csak nappali kiszolgálás, illetve csak nappali belsõ mûszak volt. Azonban a termékeink iránti kereslet megnövekedett, ezért szükséges a több mûszak bevezetése. Az esti, éjszakai és hajnali munkák végzéséhez az iparvágány körzetében erõsebb világítás szükséges. Elég, ha több és nagyobb fényerejû lámpatestet helyezünk el?

Válasz

A vasúti térvilágítás is engedélyköteles létesítmény. Ebben az esetben is szükséges a megfelelõ képzettségû, és a szaknak megfelelõ mérnökkamarai engedéllyel rendelkezõ tervezõvel a vasúti helyszínrajz felhasználásával engedélyezési tervet készíttetni, a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelettel engedélyeztetni, a kiadandó építési engedély alapján megépíteni, és megkérni a használatbavételi engedélyét.

6. kérdés

Az iparvágányunk a telepünket keresztül metszi. A belsõ közúti jármûmozgások lehetõségei emiatt nagyon beszûkültek. Van olyan megoldás, hogy a közúti jármûvek is használhatják a vasúti vágányt? Ha ilyen megoldást akarunk, mit kell tennünk?

Válasz

Az iparvágányt van lehetõség megfelelõ burkolattal ellátni. Ekkor a közúti jármûvek is használhatják. A burkolta kialakítható különféle elõgyártott nagyteherbírású szabványos burkoló elemekkel. Ezek anyag vagy vasbeton, vagy keménygumi. Van lehetõség aszfalt, vagy betonburkolat kialakítására, ekkor vezetõsíneket kell beépíteni a vasúti jármûvek kerekei közlekedésének a biztosítására, ezzel lehet biztosítani a nyomcsatornát. Felhívjuk figyelmüket, ez a létesítmény is engedélyköteles, tehát a megfelelõ tervezõvel-társasággal meg kell terveztetni, engedélyeztetni, megépíteni, és használatbavételi engedélyt kell kérni rá. A nyomcsatornát állandóan tisztítani kell. Külön figyelni kell arra, a közúti-vasúti mozgásokat utasításokkal, jelzõeszközökkel, esetleg fizikai lehatárolásokkal kell szabályozni.

7. kérdés

A gyárunkban az iparvágány egyik oldalán vannak egyes közmûvek. A túlsó oldalon épülõ létesítményhez át akarjuk vezetni a víznyomócsövet a vágány alatt, ezt hogyan tudjuk megtenni szabályosan?

Válasz

A vágányok alatti átvezetés engedélyköteles, a megfelelõ mélységben és védettséggel kell bármit átvinni a vágány alatt. Ezt meg kell tervezni, engedélyeztetni.

8. kérdés

Az iparvágánynak és a rajta lévõ mérlegelõ berendezéseknek lejárt a vasúthatósági engedélye. Meg szeretnénk hosszabbíttatni a vágány engedélyét, a vágánymérleg viszont elavult, de egyenlõre nem akarjuk elbontani. Ebben az esetben hogyan kell eljárnunk? Megtarthatjuk a mérleget, vagy el kell bontanunk?

Válasz

Az iparvágánynak a KKF VF elõírásai szerinti módon és tartalommal, és az erre jogosultsággal rendelkezõ tervezõkkel el kell készíttetni a benyújtandó dokumentációt. A vasúti mérleget - ha nem akarjuk elbontani – megtarthatjuk. Úgy kell kezelni, mint egy vasúti terhet viselõ szerkezetet. Ennek megfelelõen a jogosult tervezõvel a MÁV Hídszabályzatnak megfelelõen el kell készíttetni az állapotvizsgálatát, és az elõírt egyéb teendõket. Az iparvágány használatbavételéi engedélyével együtt be kell nyújtani engedélyeztetésre.

9. kérdés

A vasúti áruszállításnak nagyon magas az ára, jelenleg gazdaságosabb a közúti áru beszállítás. Azonban az iparvágányt nem akarjuk elbontani, mivel nem tudni, milyen szabályzók lépnek életbe, vissza kell esetleg állni a vasúti szállításra. De a költségeket le kell szorítanunk, mit tegyünk az iparvágánnyal?

Válasz

A meglévõ iparvágányt semmiképpen nem szabad elbontani, mivel egy új vágány létesítése mind idõben, mind költségben nagyon magas. A megoldás ebben a helyzetben az, ha az iparvágányra szüneteltetést kérnek. Ekkor csak azok a költségek jelentkeznek, amelyeket az állagmegóvás minimálisan követel. Az állagot meg kell õrizni, mert ha ismét üzembe akarjuk helyeztetni, elhanyagolt, leromlott állapotban nagyon sokba kerülhet a felújítás.

10. kérdés

A vasúti hatósághoz benyújtott engedélykérelmek ingyenesek, vagy kell valamilyen díjat fizetni?

Válasz

A Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet -mint más hatóságok-, államigazgatási eljárásban hozzák meg határozataikat. Ezért a szolgáltatásért díjazás illeti meg. Ezeknek a díjaknak a mértékét kormányrendeletben szabályozták.

Általában kétévente igazítják az inflációnak megfelelõen az összegeket.

2003-2004. évben a vasutakkal kapcsolatos hatósági eljárások (igazgatási szolgáltatások) díjait a 13/2003.(III.27.) GKM rendelet és mellékletet szabályozza.

11. kérdés

Az iparvágányunkat ellenõrizték, és elõírták, hogy az avult régi vágányokat át kell építeni, különben tengelynyomás korlátozást vezetnek be. Ez mit jelent, és mit kell tennünk?

Válasz

Az iparvágányokban, ha 20-50 éve építették, a felépítményi rendszer az akkori szabványoknak, szokványos anyagoknak felelt meg. Többnyire az akkori vasúti fõ- vagy mellékvonalakból a felújításuk során kikerülõ anyagokból építették. Az akkori tengelynyomásoknak megfeleltek. Azóta megjelentek olyan vasúti teherjármûvek, melyek többet szállítanak, ennek megfelelõen növelték a sínek méretét, súlyát. Önöknek olyan sínek vannak beépítve, melyek súlya méterenként 42,8 kg, vagy még kisebb. A használat során a sínfejek nagyon megkoptak. Az aljak is régi „B” jelûek, az ágyazat salak, esetleg nagyon szennyezett zúzottkõ. Ezek már a csapadékot nem tudják levezetni, elsárosodik az ágyazat, hibák lépnek fel, a balesetveszély a vasúti pálya állapotának a romlása miatt nagyon megnõ, rövid idõ alatt olyan mértékû lesz, amikor már nem lehet vasúti jármûmozgást végezni rajta. A jelenleg iparvágányokon használt sínrendszerben a vasúti sínek súlya méterenként 48,5 kg. Ezzel, és megfelelõ vasbeton aljjal, esetleg faaljjal építve, zúzottkõ ágyazattal a jelenleg a fõvonalainkra is engedélyezett 210 kN tengelyterhelés elérhetõ. Ha marad a régi rendszer, a balesetveszélyen kívül a vasúti kocsikat csak esetleg félig rakhatják meg.

12. kérdés

A gyárunkban saját M 44 vontatójármûvel belsõ vasútüzemi mozgásokat végzünk. Eddig egy félreesõ helyen vételezünk üzemanyagot a jármûbe. Erre a területre más beruházás miatt szükség van, másik helyen kell kialakítani a tankolóhelyet. A vasúti üzemanyagkút telepítésére milyen elõírások vannak, milyen terveket kell benyújtani, és hová? Van lehetõség közös közúti-vasúti üzemanyagkút kialakítására?

Válasz

A mozdony üzemanyagkút telepítésénél külön kell kezelni és engedélyeztetni a tartályt, és a keletkezõ csurgalékok kezelését, tisztítását. A kútoszlop és a védõtetõ engedélyezését a helyi önkormányzat mint építészeti hatóság engedélyezi.

A vasúti hatóságnak az elõzõleg említett létesítmények szakhatósági engedélyeit át kell adni az üzemanyagkút engedélyezési terveivel. A tervek a vasúti helyszínrajzot, összeállítási és részletterveket, a vasúti pálya védelme érdekében vagy vasbeton tálcát, vagy valamilyen anyagú mûanyag tálcát kell tervezni, a csurgalékok elvezetésével. A tolatásvédelmi berendezést tervezni kell a létesítményhez. Ettõl kezdve a szokványos eljárást kell lefolytatni, benyújtás, engedélyezés, építés, próbaüzem, használatbavételi engedélykérés, üzemelés karbantartással, felügyelettel.

13. kérdés

Oktatáson hallottuk, az iparvágányokon valamilyen felügyeletet kell ellátni. Ez mit jelent?

Válasz

A Közlekedési Felügyelet a közlekedési tárcával a MÁV Vezérigazgatósága által elkészített IPARVÁGÁNYOK SZOLGÁLATI UTASÍTÁSA-T jóváhagyta. Az Utasítás hatálya kiterjed minden, közforgalmú vasúthoz csatlakozó iparvágányra és tartozékaira. Az elõírások alapján az iparvágányokra és tartozékaira, pl. jelzõk, sorompók, jelzõeszközök stb mûszaki felügyeletet kell végezni. Tehát ezt kötelezõen elõírták, megszegése esetén a vasúti hatóság az iparvágány üzemelését felfüggesztheti, a használatbavételi engedélyét nem adja meg, illetve nem hosszabbítja meg. A pályafelügyeletet a megfelelõ szakmai képesítéssel rendelkezõ dolgozók láthatják el.

A jelzõ-, biztosító- és védelmi berendezések felügyeletét, karbantartását a MÁV TB.1.sz. Utasítása szerint kell a megfelelõ szakmai képesítésû dolgozónak ellátni. Ezt a tevékenységet is kötelezõ mindenkinek végeztetni.

14. kérdés

Az iparvágányok pályafelügyeletét csak nagy vágányhálózat esetén kell elvégeztetni? A mi társaságunknak csak 150 méter hosszú vágánya van, ebben az esetben - mivel ilyen rövid - ugye nem kell pályafelügyeletet végezni?

Válasz

A 13. kérdésben már rögzítettük, a pályafelügyelet ellátásának kötelezettsége nem függ a vágány hosszától, és nem függ a szállítás volumenétõl sem. Tehát minden iparvágánnyal rendelkezõ társaságnak kötelezõen kell a pályafelügyeletet végeztetni. Az iparvágányának a használata függ tõle.